Bevallom elmaradtam manapság a bejegyzésekkel, mert kicsit összecsaptak fejem felett a hullámok és igazából nem nagyon kapott el az ihlet manapság. Lehet, hogy a hold különös állása vagy a hormonjaim miatt történt. Nem tudom. Azonban szorgos diák módjára gyűjtögettem az eseményeket amiket most egyszerre a nyakatokba fogok önteni.
November 1. (kedd)
Legutóbbi bejegyzésem után pajtikáim délutánra egy könnyed pikniket terveztek szendvicsekkel, rágcsákkal és kommersz vörös borral. A Bosco di Capodimonte nevű parkba mentünk amiről már írtam is ide, mivel itt szoktam futni, ha tehetem. Amúgy tényleg kellemesen sikerült ahhoz képest, hogy viszonylag későn érkeztünk a helyszínre. Pár kép, csak a hangulat kedvéért:
Ott figyel az 5 literes vörös Ester háta mögött |
Égigérő paszuly |
Vidám falatozás 1. |
Vidám falatozás 2. |
Vidám falatozás 3. |
Vidám falatozás 4. |
Annyira menők ezek a fiúk! |
Megyünk-e? |
November 2. (szerda)
Szerdán már megint menni kellett iskolába és utána délután rohantam olaszra. Semmi izgi nem történt. Illetve mégis! Alkottam egy helyes kislányt a falamra fekete és piros kartonból, amit most meg is osztok veletek:
Ugye, hogy otthonosabb így a vackom? |
November 3. (csütörtök)
Csütörtökön is csak a szokásos szorgos diák nap volt azzal az egy különlegességgel megspékelve, hogy megnéztük este a gyerekekkel a Hupikék törpikék kalandjainak film változatát, olaszul. El kell, hogy mondjam, hogy én világ életemben utáltam a törpék társadalmát, de társaság kedvéért már csak azért is csatlakoztam és néha még nevettem is rajta! Meg az volt a legviccesebb mikor mindenki elmondta, hogy ők otthon hogy hívják a a törpöket. Volt smurfs, smerfy, puffi, majd jöttem én: hupikék törpikék. Nem tudom, hogy leírva is érződik-e a helyzet komikuma. Azóta viszont nagy tiszteletnek örvendek a társaságban, hogy én ilyen nehéz nyelvet beszélek. Egzotikus, mi?
November 4.- 5.-6. (péntek, szombat, vasárnap)
Úgy döntöttem, hogy egy kalap alá veszem ezt a 3 napot, mert különösebben nem történt semmi érdekes és már majdnem egy hete történt, úgyhogy már kicsit lejárt a szavatossága az előző hétvégének. Ahogy említettem a hét a kreativitás jegyében telt, ami a hétvége folyamán csúcsosodott ki igazán. Ester rendelt tőlem egy kutyás képet a falára, amire én rögtön csináltam négyet. Meg kell, hogy mutassam, mert ez már tényleg eredeti, Klacsmann Flóra alkotás:
balról jobbra: egy border collie, egy mopsz, egy angol bulldog és egy golden retriver látható |
Ezen kívül készítettem néhány fotót Nápoly zezugosabb részeiről, mert Vinci - a mexikói - egy napra kölcsönadta nekem az ultramenő fényképezőgépét, amitől enyhe izgalmi állapotba kerültem. Meg kell hogy valljam, hogy engem nem kicsit nyűgöz le a nápolyi street art (csak azért mondom, hogy tudjátok miért szaladt el velem a ló, ami az album városnézés-graffiti arányát illeti). Amúgy a sorozat teljes egészében a fb profilomon tekinthető meg, de azért ide is feltöltök párat, a menőbbek közül.
Most elhúzok futni egy pindurt, de utána még az este folyamán megemlékezem a az eheti eseményekről, nehogy szó érje a ház elejét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése